SHARP Z-30 a pénteki fénymásológép

Az 1990-es évek elejét írjuk. Még látótávolságban a szocializmus. Korábban sokszorosító (stencil) berendezései többnyire csak állami vállalatoknak voltak. A gépeket jellemzően tük (titkos ügykezelés) helyiségekben tárolták, melyeket hétvégére lezártak és lepecsételtek. Így próbáltak védekezni a szamizdat kiadványok sokszorosítása ellen, a vége felé persze már nem sok sikerrel. Szóval egy ilyen kor után nem sokkal egy légüres térben, egyre növekvő igények idején jelentek meg a fénymásológépek a hazai kereskedelemben. Ez volt az aranykor. Vették önkormányzatok, iskolák, cégek, különösebb reklám és marketing támogatás nélkül. Az egyik legnépszerűbb Sharp modell a Z-30 volt.

SHARP Z-30 fénymásológép

Nem csoda, hisz ez került a legkevesebbe... Nem nézték a népek, hogy a működtetése a kazettás rendszere miatt drágább, mint azoké, ahol a festékport külön meg lehetett venni (pl. Sharp  SF széria, de erről majd egy másik posztban).
A masina mindössze 5 lap/perc sebességű volt (ne feledjük, a lézernyomtatók is az 1-5 lap/perces sebesség tartományban száguldoztak akkor). Kicsinyíteni-nagyítani nem tudott, egyszerre 1-9 vagy "folyamatos mennyiségű" (sic: a Continuous valójában 20-at jelentett) lapot tudott lemásolni és a teteje jobbra-balra járt az álló megvilágító lámpa fölött a másolás alatt. A mindössze 10 kilós gép hordfüllel rendelkezett és egy diplomatata táskához hasonlóan lehetett szállítani.

A Z-30 hordozható fénymásológép

Szerettük ezt a fénymásológépet, mert "szervizbarát" volt. A kazetta ugyan csak 2.000 oldalt bírt, de az utántöltés már akkor dívott. Húszezer példányonként letiltott a fényhenger és a gép leállt - ez is fix munkát adott. A fixálóját felújítani csak a másoló kisebb szétrobbantása után lehetett, de egyébként egy könnyen szerelhető és javítható masina volt. A gép egyik érdekessége a megvilágító lámpa. Ez egy egyszerű neoncső, amiről köztudott, hogy x üzemóra után elhalványul és cserélni kell. Az ezt követő Sharp fénymásológépek egyikében se láttunk ilyen megoldást. A Z-30-nak volt még egy típus hibája. A fixálóegységet hajtó műanyag fogaskerék koszorú elég könnyen eltört. Pár száz forintos alkatrész, de legalább ezzel is volt dolga a szerviznek :). Ez az alkatrész egyébként túlélte az anyagépet. Még a mai digitális A4-es és egyes A3-as fénymásológépekben is ez a fogaskerék dolgozik - igaz megváltoztatott összetétellel. Így a törés ma már nem jellemző, legfeljebb megkopik több százezer másolat alatt.

Z-30 fixáló fogaskerék 20 éve használatban

Hogy miért pénteki fénymásológép? A kor mindig siető vállalkozója pénteken 15 és 16 óra között beesett a boltba, rábökött, fizetett és már vitte is.

Ahogy benyitott, már tudtuk, hogy mit fog venni.

 

A Z-30 fénymásológép képeiért köszönet a QLR Számítástechnikának.

Miért Sharp?

Sharp: éles, hegyes, agyafúrt, kemény stb... Ilyen megfelelőket találunk az angol szótárban. Miért kaphatta a cég ezt a nevet? Egyáltalán van e bármi köze az angol szóhoz vagy máshol kell keresgélnünk?

A válasz megismeréséhez ismét vissza kell mennünk a múlt század elejére.

Abban a korban olyan ceruzát használtak, amelynek teste cellulózból készült, ezáltal eléggé törékeny volt a kényelmetlensége és kissé bumfordi külleme mellett. Tokuji san továbbfejlesztette az íróeszközt oly módon, hogy egy fém tengelybe helyezte a grafit belet. A terméket "Hayakawa mechanikus ceruza" néven szabadalmaztatta 1915-ben. A hideg tapintású fém test miatt a tradíciókat őrző Japánban kezdetben nem volt sikere ennek a nagyszerű találmánynak. Európában és az Egyesült Államokban azonban hamar népszerűvé vált, ami után a hazai kereskedők is felkapták. A feltaláló a következő hónapokban továbbfejlesztette az eszközt, ami egy tökéletes modern íróeszközzé nőtte ki magát. A következő évben nevet is adott a gyereknek. Elnevezte "Ever Sharp Pencil"-nek vagyis örökké hegyes ceruzának. Hát igen. A köztudatban ma rotring ceruzaként ismert íróeszköz a Sharp Corporation alapítójának találmánya és a cég névadója.

Az Ever Sharp Pencil-em.
Az eredeti pontos másolata.

Az első találmány

Az 1900-as évek elején járunk. Egy japán kisfiú kilenc éves korától inasnak szegődik egy ötvös üzembe. Női hajdíszek és hasonló finom megmunkálást igénylő fémtárgyak gyártásával foglalkozik. 19 éves korában ez a kreatív gondolkozású fiatalember kifejleszt egy olyan fém csatot, amellyel deréköveket lehet gyorsan és stabilan rögzíteni. A szabadalmát - saját nevét is felhasználva - elnevezi Tokubijo pillanat csatnak. 

Tokubijo a csúszásmentes pillanat övcsat

Ebben az időben Japánban az emberek még jobbára kimonóban jártak, így kérdéses volt hogy ez a jellemzően európai öltözködéshez használható kiegészítő kinek lesz eladható. A megrendelések azonban folyamatosan jöttek. Olyannyira, hogy a fiatalember még abban az évben önállósította magát és találmányát immár saját fémmegmunkáló üzletében készítette és forgalmazta. A fiú neve Tokuji Hayakawa, üzlete nyitásának dátumát (1912. szeptember 15.) pedig a Sharp Corporation alapítási dátumaként tartjuk számon.

Tokuji Hayakawa 1893-1980

Indulunk...

2012 jelentős év a japán Sharp Corporation életében. No nem azért, mert éppen 20 éve foglalkozom a márka irodatechnikai termékeinek forgalmazásával, hanem azért, mert idén alapították 100 éve. Ez a blog igyekszik majd felvillantani néhány pillanatot a cég történetéből és mellette helyet fognak kapni a személyes élmények is. Bemutatok néhány kalkulátort, fénymásológépet és egyéb általuk gyártott dolgot, meg ami majd jön :).