Amikor a világ még közelebb kerül hozzád

Korábbi posztokban már körbejártuk, hogy a Sharp az 1930-as évektől milyen tapasztalatokat szerzett a rádiófrekvenciás technológia valamint a tömeggyártás terén. Így amikor megjelent egy olyan új termék, amely ezen a két területen szerzett jártasságot igényelt, nem volt kérdés, hogy a Sharp egy újabb sikerre ítélt termékkel fogja bővíteni a palettáját. A rádiók elhozták az embereknek a hírek gyors terjesztését, az élő közvetítések pedig részben átélhetővé is tettek egyes eseményeket. Az új eszközzel mellé társított mozgó kép pedig szinte megérinthetővé tette otthonunkban a távoli világokat. Igen, a televízióról van szó. A Sharp 1951-ben megalkotta első prototípusát, mely az első Japánban gyártott televízió volt. Két év múlva megjelent a piacon a TV3-14T készülékével.

TV3-14T az első Sharp televízió (1953)

Mivel ebben az évben (1953) elindult az első japán kereskedelmi csatolna is - mely napi 4 órás műsort sugárzott - a televíziók iránti igény hónapról hónapra nőtt. A cég januárban még csak 15 készüléket állított elő, de ez a szám az év végére már havi 500 darabra kúszott fel. A berendezés kezdeti ára elég borsos volt, egy átlagember 2-3 éves fizetésének megfelelő összeget is kitett. Ezért a készülékeket ekkor még elsősorban nem a családok, hanem azon helyek üzemeltetői vásárolták, ahol sok ember megfordult és a tv-től a forgalmuk fellendülését várták (szórakozó helyek, szállodák stb.). Ezek a készülékek jellemzően 17 colosak voltak (ha most asztali pc előtt ülve olvasod e sorokat, akkor a monitorod valószínűleg 19 colos vagy nagyobb). 

Azzal a szándékkal, hogy a televízió minél több háztartásba eljusson, a Sharp - elemezve a japán lakások méreteit és a fizetőképes keresletet - úgy döntött, hogy a 17 helyett inkább 14 inches berendezéseket fog tömegesen gyártani. Ezzel az ötlettel a cég rövid idő alatt 60%-os piaci részesedést szerzett a teljes japán piacból és a 14 col lett sok éven át a hagyományos televízió méret. A következő években bekövetkező gazdasági fellendülés magával húzta a tv ipart is. Havonta immár 5000 darab egység jött le a Sharp gyártói futószalagjáról. A népek pedig vitték, mint a cukrot...

Az első találkozás

Az első kapcsolatom a Sharppal 27 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Akkor kaptam egy EL531-es tudományos számológépet az érettségire és az egyetemi tanulmányaimhoz (előbbihez akkor még nem lehetett használni, de az ajándékozó ezt nem tudhatta). Ez a kütyü F1 versenyautó volt a korábbi Rex 8-as készülékemhez képest, amely csak alapműveletes számításokat tudott végrehajtani. Ha két nagyobb számot összeszoroztam, akkor  a zöld világító kijelzőjén villództak a számok jelezve, hogy mennyire küzd a megoldással. Ehhez képest az 531-es az LCD kijelzőjén azonnal köpte az eredményt.

SHARP EL531 tudományos számológép

 

A hátulján virító Made in Japan felirat különösen szívet melengető volt. Abban az időben innen Kelet-Európából csodáltuk a tőlünk fejlettebb világok berendezéseinek minőségét. A masina a mai napig használatban van, javítani még nem kellett és az első elemeket is csak közel 15 év használat után cseréltem.

A számológép értékes termékcsoport. Egy időben a legfontosabb olyan eszköz volt, amivel a Sharp megismertethette magát a vásárlókkal. Az alapműveletes és tudományos készülékek elsősorban a diákok körében, míg az asztali ill. szalagos berendezések munkahelyi környezetben növelte a cég ismertségét és népszerűségét.
Az 531-es klasszikus modell. Olyan, mint a Levi's-nek az 501-es farmer, vagy a Volkswagennek a Golf. Az idők során folyamatosan jöttek ki az újabb és újabb verziók. Az 531A és 531H még inkább csak dizájnbeli változást hozott, az EL531P viszont 8 helyett már 10 jegyű számokkal is elboldogult.

EL531P 10 digites tudományos számológép

A Sharp persze egy ilyen egyszerű eszköznél is tudott nagyot dobni. Ez volt a D.A.L. (Direct Algebraic Logic) adatbevitel. Régebben a számológépeket az un. fordított lengyel jelöléssel kellett kezelni, ami azt jelentette, hogy ha pl. sin30 értékét akartuk kiszámolni, akkor előbb bevittük a 30 számot, majd megnyomtuk a sin gombot és már láttuk is az eredményt (0,5). Viszont ha egy picit is bonyolultabb képletet szerettünk volna feldolgozni (pl. 10+2*sin30-cos60), akkor ott már résen kellett lenni (ennek a beviteli sorrendje valahogy így nézett ki: 10 + 2 * 30 sin = - 60 cos = ). A DAL rendszer viszont lehetővé tette, hogy a képletek úgy kerüljenek be a számológépbe, ahogy az a papíron le van írva (a fenti példában: 10+2*sin30-cos60=). Az egyenlőség jel lenyomása után a  készülék interpretere értelmezi a képletet, megvizsgálja, hogy matematikailag helyes e, majd ezt követően feldolgozza. Ez különösen többszörösen zárójelezett valamint törtes képleteknél nagy segítség. Mai szemmel nézve ez természetes és egyszerű dolog, mégis forradalmi újítás volt.  Olyannyira, hogy a piaci versenytársak is megcsinálták a maguk klónjait (Casio: SVPAM, Texas: EOS).

EL531GH már DAL rendszerrel

 

A Sharp később továbbfejlesztette ezt a metódust és kijött a ma is használatos A(dvanced) DAL verzióval, ahol az időközben  kétsorossá vált kijelzőnek köszönhetően a felső sorban a korábban bevitt képletek módosíthatóak, így nem kell újra rögzíteni. A típus ma futó verziója az EL531WH, valamint a diákok körében népszerű színes kivitelű modellek. A lányok a rózsaszínű EL531XHPK, míg a  fiúk inkább a zöld EL531XHGR számológépet keresik.